Már a cégalapításkor kötelező, hogy valamilyen állandó levelezési címet bejelentsen a vállalkozó – ezt nevezzük a cég székhelyének. Nincsen jogszabályok által korlátozva, hogy hova jelentsék be a hivatalos levelezési címüket a vállalkozók, tehát lehet az akár a saját lakása, egy külön erre a célra bérelt iroda, 2012-ig akár egy könyvelőiroda is lehetett hivatalos székhely. A harmadik még élő opció a székhelyszolgáltatás, melynek lényege az, hogy a többi opció terhei alól felmentse a vállalkozókat.

A székhelyszolgáltatás a legkézenfekvőbb megoldás, nem csak azért, mert a legolcsóbb, hanem mert ténylegesen ez veszi le a lehető legtöbb terhet a vállalkozók válláról. Bár a pénz sem másodlagos, mivel egy iroda bérlése meglehetősen sok anyagi befektetést igényel, ráadásul az ott dolgozó alkalmazottak fizetése miatt is nő a ráfordított pénzösszeg értéke. Egy kisebb cégnek működése szempontjából nincs szüksége egy irodára, így ez pusztán pénzkidobás.

Az is érthető azonban, ha egy vállalkozó el igyekszik különíteni az üzleti életét a magánéletétől. Nem kizárólag azért, mert egészségesebb így, hanem azért is, mert azok számára, akik a saját otthonukba jelentik be a székhelyüket, átélhetik az otthonhoz láncoltság érzését is.  A székhelyszolgáltatás ellenben úgy intézi a levélügyekkel kapcsolatos teendőket, hogy a vállalkozó észre sem veszi, hogy neki ezzel dolga lenne. Fogadják, kezelik és tárolják a leveleket, és be is mutatják őket a NAV-nak. A székhelyszolgáltatás tulajdonképpen a cégek személyi titkárnője.